Magyarország piacvezető, legnagyobb, mintegy 20 ezer hallgatót képező főiskoláját, a Budapesti Gazdasági Főiskolát (BGF) a magyar felsőoktatási integráció hozta létre, s 2000. január 1-jétől a három jogelőd intézmény – a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – összevonásával alakult meg. A jogelőd intézményekben végzettek, illetve az elmúlt években immáron BGF-es oklevelet szerzők a hazai munkaerőpiac legelismertebb, legkeresettebb szakemberei, számosan közülük a magyar társadalom és gazdaság vezető személyiségei.
A Budapesti Gazdasági Főiskola vonzó képzési kínálata lehetővé teszi, hogy a képzésekben résztvevők olyan oktatási kultúrában tanuljanak, amelynek segítségével – az üzleti életben és a közigazgatásban egyaránt – elméletileg jól felkészült, széles látókörű, etikailag igényes, innovatív készségekkel, biztos szakmai tudással, valamint szakmaspecifikus idegennyelv-ismerettel rendelkező gyakorlati szakemberként állják meg a helyüket.
A képzések tartalmának kialakításakor eddig is alapvetően figyelembe vette a BGF a gazdaság és a munkaerőpiac kívánalmait. Ennek is köszönhetően a munkaerőpiac a BGF által kiállított oklevelet nagyra értékeli elméleti és gyakorlati szempontból is. A felsőoktatási rangsorokban mind a felvételi, mind a különböző szervezetek által készített „elégedettségi-”, illetve „színvonal-vizsgálatokban” az intézmény mindig az élmezőnybe tartozott. Ez azt mutatja, hogy az intézményt a leendő és volt hallgatók is pozitívan értékelik, annak munkaerő-piaci hasznosságát is megfelelőnek ítélik.
Korunk sajátossága, hogy az egyre gyorsabban amortizálódó tudás alapkövetelménnyé teszi a folyamatos tanulást, a megszerzett ismeretek állandó frissítését; a szakterületen való továbbképzést, vagy szükség esetén új szakterületre irányuló átképzést, s ebben a BGF megfelelő partner lehet.
(bgf.hu)