települések: 1897

iskolák: 3558

A parlament oktatási bizottsága által - Pokorni Zoltán elnökletével - elkészített módosító javaslat szerint nyelvvizsga nélkül is kaphatnak diplomát azok a diákok, akik 2013-ig végeznek a főiskolán, illetve egyetemen, de a záróvizsgájukat követő három évben nem tudják megszerezni az oklevelet. A türelmi időszak a 2015/2016-os tanévig tart majd, az érintett intézmények azonban ezalatt is önállóan dönthetnek majd arról, hogy megadják-e ezt a lehetőséget a hallgatóknak. A tervek közt szerepel ugyanakkor az is, hogy 2016-tól nyelvvizsga nélkül ne is lehessen bekerülni a felsőoktatásba.
A hároméves „nyelvvizsga-amnesztia”, ellen már többen is szót emeltek, köztük volt a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának dékánja is. Hidasi Judit az m1 Ma reggel című műsorában kifejtette, hogy a mai világban elképzelhetetlen nyelvtudás nélkül élni, és az üzleti szakoknál ez a kimeneteli követelmények fontos része. Hozzátette: ezt a rendszert nem lehet felborítani, így nem fognak hozzájárulni ahhoz, hogy nyelvvizsga nélkül jussanak diplomához a hallgatók. A kezdeményezés ellen foglalt állást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási igazgatója is. Jobbágy Ákos közölte, hogy támogatni kellene a nyelvtanítást a felsőoktatásban, és intézménye sem fogja megadni a felmentést.

Tény, hogy manapság több tízezer diplomás azért nem kapja meg oklevelét, mert nem sikerült letennie a nyelvvizsgát. Bár a diploma megszerzésének már a kilencvenes évek óta feltétele a nyelvvizsga, a legtöbb intézményben 2009-ben ugrott meg az ezzel kapcsolatos problémákkal küzdő hallgatók száma. Abban az évben végzett ugyanis az első BA-/BSc-évfolyam, nekik nem négy-öt, hanem három-három és fél évük volt a bizonyítvány megszerzésére.