A felsőoktatás átalakítása következtében jelentősen csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. Az új rendszer szerint 2012 szeptemberében teljes támogatással 33 927, 50%-os hozzájárulással pedig 15 550 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Utóbbiak, illetve a költségek egészét fedezni kényszerülők számára készül a Diákhitel II. konstrukció, amely elsősorban abban különbözik a „hagyományos” változattól, hogy csak a tanulmányok fizetésére lehet majd felhasználni.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (Nefmi) új hitellel kapcsolatos tervezete január 4-én került a kormány elé. A hallgatók az ennek keretében felvett a pénzt nem is kapnák meg, a Diákhitel Központ ugyanis egyenesen az intézmények számlájára utalná azt. Felvétele azonban nem zárná ki, hogy a diákok a lakhatási és egyéb költségekre biztosított, évente legfeljebb 400 ezer forintot kitevő szabad felhasználású hitelt is igénybe vegyék.
A tervezet szerint a diploma megszerzése után megkezdett visszafizetésnél az állam lehetővé tenné, hogy a majdani munkáltató költségként átvállalhassa, és - más képzési támogatáshoz hasonlóan - adó- és járulékmentes juttatásként számolhassa el a törlesztő részleteket. Az eredeti, szabad felhasználású változatot továbbra is későbbi adózott jövedelmük terhére vehetnék fel a hallgatók.

Diákhitel központ - MTI Fotó: Soós Lajos
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egyébként már szeptemberben beszélt arról, hogy a több önköltséges hallgató felvételéhez egy másik diákhitel-konstrukcióra lesz szükség, mert a jelenlegi legfeljebb a megélhetéshez nyújt segítséget. Az államtitkár akkor hangsúlyozta, hogy a mostani 50-60 ezer forintban maximált összeg sehogy sem elég arra, hogy például a Zeneakadémián a több mint egymilliós képzési költséget fedezze. "Az új konstrukció létrehozásához azonban komoly kormányzati hitelgaranciákkal rendelkező banki megoldásokra van szükség, és ez eltart egy ideig" – közölte akkor.
Miközben az idei év elején ez a hosszú folyamat kezdetét vette az érdemi tárgyalások megindulásával, az első diákhitelfajta igénybe vevői közül többen is úgy nyilatkoztak, megbánták döntésüket. A szabad felhasználású összeget sokan ráadásul nem is annak rendeltetése szerint költötték el, hanem – saját bevallásuk szerint – egyszerűen elbulizták azt.
Az eredeti konstrukció szerin jelenleg az államilag támogatottak havi 40, de évi legfeljebb 400 ezer, a költségtérítésesek pedig havi 50, összesen évi 500 ezer forintot vehetnek fel. Így egy ötéves képzés végére több milliós tartozást is fel lehet halmozni, ami ráadásul sokak esetében az alacsony törlesztő részlet miatt folyamatosan nő. Természetesen az előnyöket sem lehet elhallgatni, hiszen bőven akadtak, akik e nélkül nem folytathattak volna felsőfokú tanulmányokat, és a Diákhitel Központ felmérése szerint a hitelesek 96%-a rendesen törleszt. Az új tervezet komoly előnye lehet, hogy az abban foglalt összeget nem lehet majd egyéb célokra költeni, így biztosan nem veszik majd fel olyanok, akik csupán némi plusz zsebpénzre vágynak.