települések: 1897

iskolák: 3558

A fiatalok többsége remek lehetőségnek tartja, anélkül, hogy pontosan tudná, mit vállal, ha diákhitelt vesz fel. Lehet, hogy valóban remek lehetőség, de nem árt tájékozódni, megismerni a feltételeket, és alaposan mérlegelni, mielőtt egy ilyen – a diákok életét akár évtizedekig is meghatározó – döntést hoznak.

Az alapötlet, mely szerint a nehezebb körülmények között élő családok a diákhitel segítségével meg tudják oldani a csemete taníttatását, ráadásul az egyetemi évek alatt nem is muszáj a diáknak a visszafizetéssel bajlódnia, koncentrálhat a tanulásra, kifejezetten előnyösnek tűnik. Természetesen vannak a hitelnek további csábító feltételei is, ezek közé tartozik, hogy nincs hitelbírálat, tehát bárki megkaphatja a kölcsönt, a futamidő sincs rögzítve, az attól függ, hogy a felvevő a kötelező részletekből, illetve az előtörlesztésekből mikor tudja előteremteni a tartozás teljes összegét. Igen, előtörleszteni is lehet, bármikor a futamidő alatt, és azt is az ügyfél határozza meg, hogy a diákhitelt havonta szeretné megkapni, vagy egy összegben, a félév elején. Jelenleg a havonta igényelhető összeg az államilag támogatott hallgatók esetében 15-40 ezer forint között mozog, a költségtérítéses rendszerben tanulók azonban akár 50 ezer forintot is kérhetnek havonta – ebben az esetben azonban magasabb törlesztési hányaddal kell számolniuk.
A törlesztés a hallgatói jogviszony végeztével indul – ráadásul azzal is kecsegtet, hogy a diák majdani jövedelméhez igazodik, a jelenlegi állás szerint az első két évben a minimálbér alapján számolják a törlesztő részletet, a harmadik évtől az elmúlt két év jövedelme alapján, ha pedig valamiért úgy alakul, hogy a hitelt felvevő jövedelme nem éri el még a minimálbér összegét sem, akkor is a minimálbér utáni összeget kell fizetni.

Első hallásra ez nem is tűnik olyan rossz ajánlatnak, azonban ha netán nem úgy alakul a diák élete, ahogyan azt eltervezte, vagyis például a diplomaszerzés után nem kap azonnal munkát, ami sajnos manapság igen gyakran előfordul, akkor is törlesztenie kell a hitelt, még ha alacsony összeggel is. Éppen ezért, bár nem kötelező, mégis érdemes már a diákévek alatt megkezdeni a törlesztést, ugyanis a tartozás már a hallgatói jogviszony fennállása alatt is minden évben növekszik a kamattal, ami ugyan csak 8%, de ha minden évben csak ennyivel lesz is magasabb a visszafizetendő összeg, bizony a futamidő nagyon elhúzódhat.

Emellett, bár a diákhitel előnyei közé szokták sorolni, azonban gyakran inkább hátrány, hogy a diákhitel szabadon felhasználható, vagyis nincs meghatározva, hogy a hallgató mire költheti el, és erről nem is kell semmiféle igazolást bemutatni. Nincs rögzítve tehát, hogy kizárólag tandíjara, könyvekre, esetleg albérletre költhetik a hitel összegét, ezáltal sajnos sokszor előfordul, hogy a felelőtlenebb diákok szórakozásra szánják a könnyen jött pénzt, és csak az egyetemi évek befejeztével döbbennek rá, hogy mekkora hibát követtek el ezzel – olyan hibát, amit könnyen lehet, hogy évtizedekig nyögnek majd.